2011. június 4., szombat

Belső fenevad- egyperces

Félek. Itt bennem... van valami. Vagy valaki? Lapul a sötétben, hogy a megfelelő pillanatot kivárva előtörhessen. És pusztíthasson...törjön, zúzzon, öljön. Méghozzá bárkit és bármit, ami az útjába áll. Nekem pedig nem lesz erőm szembeszállni Vele: ennél a Dögnél sokkalta gyengébb vagyok. Határozatlannak és szerencsétlennek, tehetetlennek érzem magam óriási vérszomját és éles karmait elnézve.
Pedig Ő és én egyek vagyunk, Ő viszont ennél is több. Gonoszabb és sötétebb bárkinél, akit eddig láttam. Kegyetlen és ravasz, egy csalfa Fenevad. Itt bújkál a felszín alatt, maga a Sátán. Gyengeségeimet kihasználva törne át a gyenge üvegfalon, a tükrön, ami elválaszt minket. Mostanában, ahogy türelmem elenyészik és a fáradtság óhatatlanul végigsimít arcomon; erősödik. Elnyeli minden erőmet, hogy azt sajátjaként ellenem fordítsa... rettegek attól, hogy átveszi felettem az uralmat; és megtévesztően gyönyörű, porcelánarca a világ felé fordul. Hogy helyettem az ő bársonyos fekete tincseibe kap bele a szél, a végtelen mélysége szemeibe jutó fényt megfojtja. Mi lesz, ha Ő lesz Én? Hány embert fog megölni, mire a testemre, a bőrömhöz érő vércseppek meleg észhez térít?!Hány gaztettet fog elkövetni büntetlenül, az én arcomat használva álarcként?!
-Sosem fogsz tönkretenni senkit, te rohadék!- sziszegem magam elé, mire a tükörből Thane eszelős vigyora válaszol a kihívásomra.
(2011.05.26.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése