2011. március 8., kedd

Megtisztulás- egyperces

Csipp-csepp. Esik. Ha felnézek az égre, semmi fényt nem látok, mindent beborít a sötétség. Mégis olyan tiszta az egész. A levegő, amit mélyen a tüdőmbe szívok olyan friss és üde, hogy már fájdalmas belélegeznem. Hideg, belülről emészti föl a lelkem, ahogy ridegségével kiírtja a melegséget a mellkasomból. De nem csak belülről, hanem kívülről is támad: a sok, hideg esőcsepp ostorként ver, ahogy fedetlen bőrömre cseppen. Mégsem ez számomra a legmeglepőbb, hanem hogy noha fájdalmat okoznak ezzel, mégsem pusztítanak el. Fáj, de élek. Ahogy a szívemet nyomó bánat is ólomként húz lefelé, mégis állok. Most már, egy idő után nem is okoz fájdalmat a sok kis esőcsepp. Úgy érzem, minden gondom elszállt, a mellkasomban újfajta melegséget érzek: elszántságot. Most már készen állok a küldetésem befejezésére. Megtisztultam.
(2010.11.18.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése